Mozgás-, járás-, futáselemzés
Az ember mozgásra termett, a mozgás passzív és aktív rendszerének közreműködésével idegi szabályozással végrehajtott komplex folyamat során végezzük hely és helyzetváltoztató mozgásunk. Ehhez az összehangolt munkához szükség van arra, hogy a mozgás megalkotásában résztvevő minden láncszem a lehető legtökéletesebben illeszkedjen az előtte lévőhöz és nyújtson támaszt a következőnek.
A járás, futás elemzés értékes és érdekes betekintést nyújt ebbe a folyamatra. Az elemzés során a vizsgáló számára felszínre kerülnek azok a finomításra, javításra szolgáló pontok mellyel a futás hatékonysága, gazdaságossága fokozható, azok a pontok mellyel a sérülések megelőzhetők.
Mi is nevezünk futásnak?
A sportmozgások nagy részének alapvető mozgásformája a futás, de ha mindennapi életünkre tekintünk ott is megtalálható. Ha a busz utáni szaladást, egy 100m-es sprintfutást, vagy éppen egy maratont nézünk, biomechanikai szempontból nagy hasonlóságot lehet felfedezni. Olyan mozgásról beszélünk mely során az ízületek mozgása, izmok aktivitása, az alsó végtagra ható erők a futás sebességétől függően lépésről-lépésre változnak.
Sebességét tekintve a 3,1 – 10,8 m/s-ig változó mozgás, mely során - a járástól eltérően – minden lendítési szakasz elején és végén repülő fázis is létrejön, mely során mindkét láb elhagyja a talajt. A sebesség növekedésével a támaszfázis rövidül, míg a lendítés és repülés fázisa növekszik (0,62 – 0,14s). A sebesség növekedésével a tömegközéppont mozgása – amit vertikális oszcillációnak nevezünk – szintén csökken. (Miltényi, 1993) (Tihanyi, 2019)
A futás sebességének növekedésével az alsó végtag ízületi tevékenysége valamint az izmok aktivitása szintén növekszik. Az ízületi mozgások közül az egyik legfontosabb a boka és a láb ízületeinek mozgása melyek biztosítják a kellő lazaságot és stabilitást az előrehaladás során. Ezen ízületek közötti komplex mozgássorozatot nevezzük pronációnak (everzió) és szupinációnak (inverzió). (Chan, és mtsai., 1994)
Ha a kinetikai láncban valamilyen változás történik – legyen az egy ízületi mozgástartomány beszűkülés, egy apró sérülés, tartási zavar, nem megfelelően végrehajtott rehabilitáció stb. – akkor megváltozik a test viselkedése a futás fázisai során, így az előrehaladáshoz szükséges erők közlése, az alsó végtagra ható erők elosztása is zavart szenved, melyek nagy hatással vannak a futás mechanikájára, gazdaságosságára.
Mi is történik az elemzés alatt?
Megnézzük, hogy állsz, hogyan lépsz, hogyan jársz és természetesen hogyan futsz. Statikus és dinamikus, műszeres vizsgálatokkal feltérképezzük a teljes kinematikai láncot a fejed tetejétől a lábujjakig, hogy kiderüljön minden, ami befolyásolhatja futásod. A vizsgálat állapottól függően hozzávetőlegesen egy órát vesz igénybe.
Miért fontos?
Vannak, akik élethosszig képesek futni ösztönösen, sérülés és fájdalom nélkül, de ők vannak kevesen. A többiek lehetnek profi vagy hobbi sportolók, akik az ösztönös alapok elsajátítását követően vagy saját maguk, vagy jó esetben edző segítségével végzik ezt a tevékenységet, mint az egészségmegőrzés egyik legegyszerűbb, bárhol és bármikor végezhető formáját.
Mindenkinek van egy sajátos egyénre jellemző futóstílusa, a mozgáselemzés során megkeressük az erős és gyenge láncszemeket, kiderítjük azt, hogy a testnek mire van szüksége ahhoz, hogy futómozgását tökéletesítse, gazdaságossá, hatékonnyá tegye. Az árnyékból a fényre kerülnek azok az apró hibák, melyek befolyásolhatják egy versenyen az utolsó száz métereket, vagy kitolhatjuk vele a maratoni falat. A technika csiszolásával a sérülések kialakulását, meglévő sérülések hatását csökkenthetjük.
Írta: Olasz Róbert humánkineziológus, futáselemző