Az alsó végtagok problémái
Medence-SI ízület
Coxarthrosis
Csípő TEP
Bechterew-kór
Rendszeresen ismétlődő térdkalács ficam- Habitualis patella ficam
Szalagsérülések
Keresztszalagok
Oldalszalagok
Térd ízületi kopás: Gonarthrosis
Térd protézis
Serdülőkori térdkalács alatti fájdalom- Schlatter-Osgood syndroma
Ugrótérd (jumper's knee)
Meniscus problémák
Bokarándulás/ficam-Szupinációs trauma
Boltozatok elváltozása
Csonthártya gyulladása
Csípő-medence
Medence-SI ízület
A medencegyűrűt alkotó csípőlapátok hátul a keresztcsonttal ízesülve kapcsolódnak a gerinchez. Ezt a kapcsolódási pontot hívjuk SI (sacroiliacalis) ízületnek. A teljes törzs súlya a keresztcsonton keresztül tevődik át a medencére és az alsó végtagokra. Ezáltal nagyon fontos ennek az ízületnek a stabilitása és a megfelelő működése. Egy feszes ízületről van szó, komoly szalagrendszerrel, ez adja az ízület stabilitását. A keresztcsont előre- illetve hátrabillenő mozgásával (nutáció-kontranutáció) követi a medence mozgását, így fontos szerepet játszik például egy ülésből történő felállásnál is. Ha ez a kapcsolat nem megfelelően működik, komoly deréktáji és keresztcsonti panaszokat okozhat, kisugárzó tünetekkel, izomfeszüléssel. Okozhatja a keresztcsont nem megfelelő mozgása, vagy a medencegyűrűt alkotó csípőlapátok rossz helyzete (pl.:rotációja). Ha jobban összepréselődnek, vagy éppen ellenkezőleg, eltávolodnak egymástól az ízületi felszínek (jelen esetben a keresztcsont és a csípőlapát hátsó keresztcsonttal ízesülő felszíne) az is panaszok kialakulásához vezethet.
Ha ilyen keresztcsonti, vagy deréktáji panaszokkal küzdünk, érdemes felkeresni egy ortopéd, vagy reumatológus szakorvost, aki a megfelelő képalkotó vizsgálatok alapján megfelelő diagnózist adhat a problémánk hátteréről. Amennyiben az SI ízület okozza a panaszainkat, érdemes egy gyógytornász szakember felkeresése, aki az alapos betegvizsgálatot, mozgásvizsgálatot követően hatékony mozgásterápiát alakíthat ki a számunkra.
Coxarthrosis
Csípő ízületi kopást jelent, amikor az ízületi felszínek porcfelszíne megritkul, elkopik, vagy teljesen el is tűnik. Ilyenkor a terhelés közben, például , amikor járunk, teljes testsúlyterheléssel a "védőréteg" nélkül maradt csontfelszínek egymáshoz feszülnek, ami fájdalmat okoz. Változó a fájdalom mértéke, mivel nem minden mozdulatnál érintkeznek ugyanúgy az ízületi felszínek egymáshoz és a kopás mértéke is változó lehet, így kezdetben bizonyos mozdulatok okoznak csak panaszt, majd később, a kopás súlyosabb fázisainál a fájdalmas mozgások iránya bővül. Tapasztalat, hogy minél fájdalmasabb az ízület mozgatása, a betegek annál kevésbé használják az alsó végtagjukat, egyre kisebb mozgástartományban mozognak, így a kopáshoz hozzájárul még az izmok rövidülése is. Továbbá az adott oldal tehermentesítése a másik oldal túlterhelését is eredményezheti, az ellen oldali láb tárd-, illetve csípő fájdalmát okozva. A megváltozott járáskép további derék- és térd panaszokat okozhat azonos oldalon és ellen oldalon is, így mindenképp nagy szükség van a megfelelő mozgásterápiára, a további problémák elkerülése érdekében.
Feladat:
Minél hamarabb meg kell kezdeni a célzott izomerősítést, ha már kialakult a mozgástartomány csökkenése is, akkor a mobilizáló gyakorlatokra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk. A mobilizáló gyakorlatok hatására, lazulhatnak az izmok, ezáltal könnyebben kivitelezhetőek lesznek a mozgások, tehermentesítve megéreztethetjük a beteggel a teljes mozgástartományát az ízületének, és megtaníthatjuk a szimmetrikus csípő- és medence mozgásokat. Az izomerősítő gyakorlatokkal pedig, levehetjük a terhelést a kopott ízületi felszínekről, szimmetrikus járásmintát alakíthatunk ki, csökkentve- vagy teljesen megszüntetve a kompenzáló mozgásokat megelőzve a további panaszokat.
Amennyiben a csípő ízület kopása olyan nagymértékű, hogy a beteg képtelen bármely kezelés hatására panaszmentes állapotot elérni, illetve a mozgásai csak komolya fájdalmak mellett kivitelezhetőek, műtéti indikációról beszélünk, szükségessé válik a csípő protézis.
Csípő TEP
Csípő protézis ( TEP: total endoprotesis ). Amikor a műtét nélkülözhetetlenné válik, 2 féle protézisről beszélhetünk. Az egyik amikor cementes protézist ültetnek be, ez azonnal stabil és rögtön terhelhető, míg a cement nélküli protézis "csak" mozgás stabil, ezért a teljes terhelési fázist később kezdhetjük el. Protézis beültetésnél a combcsont fejet és az ízületi vápát alkotó medence területet javítják- illetve pótolják ki. Mindkét protézisnél igaz, hogy a műtétet követő védelmi fázisokban kerülnünk kell bizonyos mozgásokat. Fontos egy gyógytornász segítsége, aki megtanítja a megfelelő tornát és annak pontos kivitelezését, felhívja a figyelmet a tiltott mozgásokra és figyelmeztet a különböző helyzetekre, amik problémát okozhatnak.
Feladat:
Nagy hangsúlyt kell fektetni a mozgástartomány visszanyerésére, az izomerősítő gyakorlatokra és a megfelelő járásgyakorlatokra. Mivel csípő protézissel együtt is számos sport végezhető, így erre is fel kell készítenünk a csípő körüli izmokat, instabil gyakorlatokkal, törzsstabilizációs tréninggel és sportspecifikus gyakorlatokkal!
Bechterew-kór
Amit Spondylitis ankylopoetica-nak is hívnak, mozgásszervi tekintetben a szalagrendszer és az ízületek elmeszedésével járó gyulladásos autoimmun betegség. Jellegzetes terület, ahol a betegség először felbukkan, az SI ízület, a deréktájék és a csípő ízületek. A betegség prognózisától függően változó a kimenetele, de legrosszabb helyzetben a teljes gerinc elmerevedésével, ezáltal botgerinc kialakulásával járhat. Kezdetben főként éjjeli-hajnali fájdalom jelenik meg változó erősséggel, ami mozgásra enyhül. Jellemző még a gyulladásos folyamatok belobbanása illetve enyhülése, ez még nehezebbé teszi ennek a kórképnek a kezelését, mivel a beteg a fájdalom jelentkezésekor nem szívesen kezd el mozogni, pedig sok esetben ez okozhatná az enyhülést. Az ízületek elmerevedésén kívül, a mellkasi mozgások csökkenése, fáradékonyság, étvágytalanság és a szivárványhártya gyulladása is jellemzőek ennél a kórképnél.
Feladat:
Minél több mozgást kell beiktatni a beteg életébe, gyógytornász segítségével meg kell tanulnia a problémás területek megfelelő mobilizálását, illetve a fájdalmas időszakban mik legyen a legfontosabb gyakorlatok, amiket mindenképp el kell végeznünk és mik azok, amiket kihagyhatunk, hogy ezzel se fokozzuk a panaszokat. Izomerősítésre és stabilizációs tréningre is nagy szükség van, hiszen minden ízületet érintő problémánál sokat segíthetnek izmaink, ha jó állapotban vannak és ezáltal le tudják venni a terhelést az amúgy is rossz állapotú ízületeinkről. Ki kell egészíteni a mozgásprogramot prevenciós jellegű légzésterápiával is, minél hosszabb ideig megtartva ezzel a mellhasfal rugalmasságát, csökkentve a légzési nehézségek mozgásszervi alapon való kialakulását.
Térd
Rendszeresen jelentkező térdkalács ficam- Habitualis patella ficam
A térdkalács lateralis irányú elmozdulását jelenti a térdízület hajlítására. Elakadás érzés és folyamatos bizonytalanság jellemzi, fájdalommal, duzzanattal és instabilitással járó kórkép. Általában 5 és 9 éves kor között fordul elő.
Feladat:
Konzervatív kezelésnél a megfelelő izomerősítés, izom disbalance helyreállítása a célunk. Súlyosabb esetben műtéti indikáció. Ilyenkor a műtét utáni rehabilitációnál kezdetben keringésjavítás, izomerősítés a feladtunk. A rehabilitáció későbbi szakasziban fokozott izomerősítés, streching és a sport tevékenységre való felkészítés szerepelnek a kezelési tervben. Tape kezeléssel kiegészíthető a rehabilitáció a stabilizáció fokozására és fájdalom csökkentésére, illetve a sportba való visszatérésnél adhat támogatást a betegnek.
Szalagsérülések
A térd ízület szalagrendszerének részei, mint passzív stabilizátorok vesznek részt az ízület stabilizálásában. A különböző mozgások folyamán a szalagok együttesen vesznek részt az ízület túlmozgásának korlátozásában. Minél nagyobb erejű a külső behatás, ami a térdet érinti, annál nagyobb a szalagsérülések kialakulásának valószínűsége. A legjellemzőbb sérüléstípusok: térdízület oldalra billenése, -csavarodása, illetve a térdízület túlfeszítése (pl.:ugró sportoknál, landolás nyújtott térddel). Kontakt sportoknál a leggyakoribbak a szalagsérülések, a kombinált mozgások, több külső tényező (ütközés egy másik sportolóval, talaj felőli erők) nagyobb rizikót hordoz magában. A szalagsérülés mindig fájdalommal,helyi nyomásérzékenységgel, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal jár.
Feladat:
Megfelelő izomerősítés, izomegyensúly kialakítása, propiocepció (stabilitás fokozása) fejlesztése. Mindemellett, az összes alsó végtagi sérülésnél hangsúlyt kell fektetnünk a medence körüli izmok erősítésére is, mivel a megfelelő törzsközpont hiányában, hiába hozzuk helyre az adott területet, az újrasérülés kockázata továbbra is fenn állhat.
Keresztszalagok
A tibia (sípcsont) előre-hátra elmozdulását korlátozzák a femurhoz képest, a tibia femurhoz képesti rotációs mozgását a teljes hajlításnál (végrotációnál) és a térd ízületi mozgások közben is. A keresztszalag sérülésénél pattanó hangot hallhat a beteg és óriási fájdalmat érezhet. A szakadás miatt beduzzad az ízület és mozgáskorlátozottá válik. A keresztszalagok sérülése instabilitással járhat. Műtéti indikáció attól függ, hogy a kezdeti tehermentesített helyzet (pihentetés, polcolás, jegelés) után, mekkora az ízület instabilitása. A kezelőorvosok általában brace-t (térd rögzítőt) írnak ki és konzervatív kezelésként gyulladáscsökkentőt, fájdalomcsillapítót és gyógytornát.
Feladat:
A gyógytorna minden alkalommal nélkülözhetetlen. Minden esetben izomerősítés, propriocepció fejlesztés és sportspecifikus fejleszt végzünk. Amennyiben a műtét indikált, mert az instabilitás akkora fokú, akkor preoperatív gyógytornát szoktak kiírni, ami a megfelelő izomerő kialakítása miatt szükséges. Mivel a keresztszalag rehabilitációja egy hosszú folyamat, a műtétet követően, így előtte is tréningezzük az izmokat, hogy minél kevesebb izmot veszítsenek a betegek a terhelhetőség csökkenésével. Tape kezeléssel kiegészíthető a rehabilitáció a stabilizáció fokozására, illetve a sportba való visszatérésnél adhat támogatást a betegnek.
Elülső keresztszalag problémája- Ligamentum Cruciatum Anterius:
A tibia (sípcsont) előre irányuló elmozdulását korlátozza a femurhoz (combcsonthoz) képest, illetve a hajlított térd ízületi helyzetben végzett rotációt is és a térdízület túlfeszülését. Az ízület túlfeszülése, kirotációja és "valgus" irányú stressz hozza létre.Sérülése főként kontakt sportoknál fordul elő. Rehabilitáció: 6-12 hónap.
Hátulsó keresztszalag- Ligamentum Cruciatum Posterius:
A tibia hátra irányuló elmozdulását korlátozza a femurhoz képest. A tibia előlről egy komolyabb ütést kap, mint például a műszerfal baleseteknél. Túlzott berotáció és "varus" irányú stressz okozza. Rehabilitáció: kb. 6 hónap.
Oldalszalagok
A térdízület oldal irányú stabilitásáért felelősek. Együttműködésben dolgoznak a keresztszalagokkal, biztosítva a térd megfelelő stabilitását. Oldalra billenő mozgások fokozott mértéke okozhatja a sérülésüket. Gyakori landolásnál, kontaktsportoknál, talajra érkezésnél. Az oldalsó szalagok sérülését, általában nem kezelik műtétileg. Konzervatív kezelésként gyulladáscsökkentés, fájdalomcsökkentés és gyógytorna az általános protokoll.
Feladat:
Kezdeti tehermentesítés (polcolás, jegelés,pihentetés) után, a megfelelő gyógytorna megkezdését a térd körüli izmok erősítése és lazítása képzi. A feszesebb oldal lazítása és a sérült oldal erősítése a fő feladatunk. Helyre kell állítani a megfelelő egyensúlyt a külső és belső oldal izomzata között, erősítenünk kell a lábszár izomzatát és fejleszteni kell a propriocepciót, ami a stabilitás fokozását eredményezi.
Belső oldalszalag- Ligamentum Collaterale Mediale:
A térdízület medialis irányú stabilitásáért felelős. Valgus instabilitás: a tibia a femurhoz képest kifele mozdul el. Sérülése magával hozhatja a medialis meniscus sérülését is, mivel a medialis meniscus kapcsolódik hozzá.
Feladat:
A lateralis oldal lazítása és a medialis oldal megerősítése. Propriocepció-, törzsstabilizáció fejlesztése és sportspecifikus mozgások gyakoroltatása. Tape kezeléssel kiegészíthető a rehabilitáció a stabilizáció fokozására, illetve a sportba való visszatérésnél adhat támogatást a betegnek.
Külső oldalszalag- Ligamentum Collaterale Laterale
A térdízület lateralis irányú stabilitásért felelős. Varus instabilitás: a tibia (sípcsont) a femurhoz (combcsonthoz)képest befelé mozdul el.
Feladat:
A lateralis oldal erősítése, medialis oldal lazítása. Propriocepció-, törzsstabilizáció fejlesztése és sportspecifikus mozgások gyakoroltatása. Tape kezeléssel kiegészíthető a rehabilitáció a stabilizáció fokozására, illetve a sportba való visszatérésnél adhat támogatást a betegnek.
Térd ízületi kopás: Gonarthrosis
Arthrosis- kopás 4 stádiuma:
- amikor a betegnek még nincs fájdalma,de a RTg- alapján kimutatható a porc felszín csökkenése.
- a mozgás elején jelentkezik fájdalom, ami a "bemozgatásra" csökken
- indítási fájdaloma van a betegnek, de nem csökken a mozgatásra, csak ha nyugalomban van az ízület.
- amikor már nyugalomban is fáj.
Az arthrosis kialakulhat primer-en, amikor a fokozott terhelés, vagy kor előrehaladtával, ortopédiai elváltozás nélkül jelenik meg, vagy secunder-en, amikor van ortopédiai elváltozás, vagy korábbi probléma, ami miatt már rosszul, asszimetrikusan terhelődik az ízület.
A térd ízületi kopás első jelei, a sántítás, a teljes behajlítás- és a teljes kinyújtás hiánya, ezáltal a mozgástartomány csökkenése. Az ízület folyadékkal telítődik, megduzzad. A különböző tengelyeltéréseknek megfelelően ("O"-láb, "X"-láb)különböző módon kophatnak az ízületi felszínek. Az adott oldal, ahol jobban érintkeznek az ízfelszínek, fájdalmasabb és nyomásérzékenyebb.
Feladat:
Mozgástartomány növelés, izomerősítés,tengelydeformitás korrigálása (amennyiben izomegyensúly helyreállításával javítható), nyújtás, járásgyakorlatok, mozgáskészség fejlesztése, hétköznapi mozgások könnyebb és hatékonyabb kivitelezése. Tape kezeléssel kiegészíthető a rehabilitáció a stabilizáció fokozására, illetve a sportba való visszatérésnél adhat támogatást a betegnek.
Térd protézis
Térd TEP( Total endoprotesis ) mindkét ízületi felszín cseréjével jár, míg a szánkó protézisnél, csak az egyik felszínt cserélik ki. Kezdeti időszakban a gyulladáscsökkentés, fájdalomcsillapítás és a megfelelő polcolás szükséges. Első perctől kezdve mobilizálni kell.
Feladat:
Protézis beültetése után nagyon fontos a pontosan kivitelezett, célirányos és ellenőrzött mozgásterápia. Fontos a teljes mozgástartomány visszaszerzése, ami annál nehezebb minél régebb óta állt fenn a fájdalom, ami a beteget mozgásában korlátozta. itt sem hagyható el a megfelelő izomerősítés és a járásgyakorlatok, amiket kezdetben segédeszközzel, később már anélkül kell a betegnek kiviteleznie.
Serdülőkori térdkalács alatti fájdalom-Schlatter-Osgood syndroma
A csontnövekedés lezárulása előtt jelentkező, fiatalkori betegség (általában 11-16 év között). A sípcsont felső részén kialakuló, kezdetben terhelésre jelentkező fájdalom és duzzanat jellemzi. Nyomásra érzékennyé válhat a terület és ellenállással szembeni térdnyújtásra is panaszok alakulhatnak ki. A tüneteket csontelhalási folyamat okozza, ahol a csontmagvak kezdeti meszesedését a terhelés fennállásával csontelhalás követi. Amennyiben a csont leépülése és épülése között megbomlik az egyensúly, akkor terhelésre a sípcsont deformációja jöhet létre. Jellemzőbb a tünetek kialakulása sportoló fiataloknál, akik ugráló, futó, aktív életmódot élnek.
Feladat:
A láb pihentetése. A fájdalmat fokozó mozgást el kell hagyni a tünetek múlásáig. Korai szakaszban teljes pihenés és a gyógytorna elsajátítása, kezdetben tehermentesítve. A rehabilitáció során nagy figyelmet kell fektetni a térd körüli izmok egyensúlyának helyreállítására és a megfelelő izomerő elérésére, csökkentve a térdízületre jutó terhelés mértékét a mozgások során. Tape kezeléssel kiegészíthető a rehabilitáció a fájdalom csökkentésére, illetve a sportba való visszatérésnél adhat támogatást a betegnek.
Ugrótérd (jumper's knee)
Jellegzetes túlterheléses kórkép, amely főként gyakori ugrásokkal járó sportágaknál jelenik meg (kosárlabda, röplabda, atlétika). A combfeszítő izomzat krónikus túlterhelése okozza a gyulladásos panaszokat, amik általában a térdkalács (patella) csúcsánál jelentkező fájdalommal jelentkeznek. A térdkalács-ín tapadásának feszülésével, majd krónikus fennállásnál, annak meszesedésével(degeneratív elváltozással) jár. Kezdetben terhelésre fokozódó fájdalommal, duzzanattal jár, a probléma kezelése nélkül azonban, már pihenésre is kialakulhat a fájdalom.
Feladat:
Pihentetés, gyulladáscsökkentők alkalmazása és az edzés elhagyása, az orvosi diagnózistól függően, rövidebb vagy hosszabb időre. Ki kell egészíteni a pihenést, megfelelő strechinggel és gyógytorna programmal. A térd körüli izmok egyensúlyának helyreállítása, rugalmasságának visszaállítása és a megfelelő sporthoz szükséges izomerő kialakítása a cél. Meg kell tanulnia a sportolónak a megfelelő bemelegítő- és levezető gyakorlatokat, a további sérülésmentes sportteljesítmény elérése érdekében. Tape kezeléssel kiegészíthető a rehabilitáció a fájdalom csökkentésére, illetve a sportba való visszatérésnél adhat támogatást a betegnek.
Meniscus problémák
A térdízületben két meniscus (gyűrűporc) található, egy medialis (belső) és egy lateralis (külső) meniscus. A két meniscus rögzítettsége és mérete eltérő. A medialis meniscus nagyobb és a belső oldalszalaghoz kapcsolódik. a Meniscusok izmokhoz is kapcsolódnak, amik összehúzódásukkal befolyásolják az elmozdulásukat. Feladatuk az ízfelszínek közötti egyenetlenség kiegynlítése és a talaj felől ható erők elnyelése. A meniscusok nagyobb túlterhelésnél-, nagy kompressziónál, illetve hajlított térdnél a rotációs mozgás kialakulásánál sérülhetnek. Megszakadhatnak, leszakadhatnak és a sérült rész elakadhat az ízületben. Ilyenkor "blokkot" képez az ízületben és a beteg nem képes kimozdítani a térdét, a blokkolt helyzetből. Az elakadás mellett fájdalom alakulhat ki az ízületi rés mentén és duzzanat alakulhat ki. Ha a sérült rész nem okoz elakadást vagy krónikus gyulladás, akkor konzervatívan kezeljük. A konzervatív kezelés a gyulladáscsökkentésből, fájdalomcsillapításból és a fokozatos, megfelelő terhelésbe való visszatérésről szól.
Feladat:
Kezdetben, akut panaszoknál, a pihentetés, a fájdalmas mozgások mellőzése a legfontosabb teendőink. A terhelést fokozatosan növeljük.Az izomerősítés nagyon fontos, mivel a meniscusok izmokhoz is kapcsolódnak, illetve a térdízületre ható erőket is csökkenthetjük jó izomzattal, így a megfelelő izomegyensúly kialakítása elengedhetetlen. Tape kezeléssel kiegészíthető a rehabilitáció a stabilizáció fokozására és a fájdalom csökkentésére, illetve a sportba való visszatérésnél adhat támogatást a betegnek.
Amennyiben már a műtét indikált, a műtét végző orvos határozza meg a rehabilitációt, az általa végzett műtéti technikától függően. Ha a megszakadt darabot "lecsippentik", vagy a teljes meniscust kiveszik.
Feladat:
A rehabilitáció rövid, gyorsan terhelhető és hamar vissza lehet térni a teljes aktivitáshoz.
Ha azonban a műtő orvos a megszakadt darab vissza varrása mellett dönt, a fonal felszívódása és a megfelelő integrálódás miatt a rehabilitáció hosszú.
Feladat:
Fokozatosan kell terhelni, szükséges a folyamatos gyógytorna és a sportspecifikus rehabilitáció a teljes aktivitás eléréséhez. Habár a rehabilitáció nem gyors, hosszútávon, a térdízület szempontjából jobb, ha a meniscus megvarrható, mivel az ízületi felszínek közül nem kerül ki a kiegyenlítő képlet, ezáltal késleltetni lehet a térdízület kopását.
Boka-láb
Bokarándulás/ficam-Szupinációs trauma
Mindenki által ismert jól bokaficamot hívjuk szupinációs traumának. Leggyakrabban sportsérülés folyamán alakul ki, ugrásból történő landolásnál, rossz talajfogásnál. Ennél a traumánál főként a szalagok sérülnek, de előfordulhat csont-és ínsérülés is. Fájdalommal és duzzanattal jár, gyakran az alsó végtagra való terhelés nem is kivitelezhető, a sérült nem képes lábra állni.
Feladat:
Orvoshoz kell fordulni mindenképp, a megfelelő diagnózis felállítása miatt. Kezdetben, ha a sérülés komolysága nem igényel mást (műtétet), akkor konzervatívan kezeljük a sérülést. Első héten duzzanatcsökkentés -tehermentesítés (polcolás), - jegelés a fő feladatunk, majd a terhelés fokozatos visszaállítása mellett megindítjuk a mozgásprogramot( mobilizálást, lábszár izmok erősítését, propriocepció fejlesztését, sportspecifikus mozgások kivitelezését, versenybe való visszaállítást). Sportba való visszatérésnél kezdetben javasolható a versenyző biztonságérzete miatt egy külső rögzítő alkalmazása, de a lábszárizmok működését jobban segíti és facilitálja a kineiso tape és mindemellett a pszichés hatást is biztosítja, hogy a versenyző ne féljen az elrugaszkodástól és a talajra érkezéstől sem.
Fontos a megfelelő rehabilitáció, ismétlődő szupinációs traumák megelőzésére a sportolónak meg kell tanítani a számára hasznos bemelegítést, amivel minden edzés és verseny előtt hatékonyan tudja bekapcsolni a stabilizációért felelős izmokat. Ismétlődő trauma esetén, amely már krónikus instabilitást okoz (itt is 70%-ban hatékony a megkezdett gyógytorna), orvosi javaslatra (6 hét konzervatív kezelés eredménytelensége után)műtét is szóba kerülhet.
Boltozatok elváltozása
Láb boltozatai között megkülönböztetünk hosszanti-(I-es lábközépcsont fejecs és sarokcsont) és haránt(I-es lábközépcsont fejecse és V-ös lábközépcsont fejecse) boltozatot. A láb boltozatai, mint egy kupola helyezkednek el, emelve a belső (medialis) talpélet, biztosítva a 3 pontos(I-es lábközépcsont, V-ös lábközépcsont és sarokcsont) alátámasztását a lábnak, a megfelelő talajfogást és elrugaszkodást. A megfelelő boltozatok és az őket tartó szalagok és kis izmok, dinamizmusukkal járás közben segítik a talaj felől ható erők elnyelődését, a szimmetrikus-rugalmas járásmintát és a további alsó végtagi és törzsi mozgások megfelelő kivitelezését. Amennyiben a boltozatok megváltoznak (lúdtalp, a járás különböző fázisai eltérő módon jönnek létre, patológiás járáskép alakul ki. Patológiás járáskép magával vonzza egyes területek túlterhelését,más területek tehermentesítését, illetve a láb fölött elhelyezkedő ízületek megváltozott elmozdulását is (térd,csípő,medence-lumbalis szakasz),így nagy hangsúlyt kell fektetnünk a boltozatok elváltozásának prevenciójára, illetve ha már kialakult, akkor a korrigálására, javítására. Boltozat változásával a láb kifele vagy befele fordulhat talajfogásnál, ami terhelt helyzetben, járás, sportmozgások közben kifejezettebb, megváltoztatva a teljes alsó végtag statikáját.
Feladat:
Boltozatok helyreállítása, megfelelő mobilizálás, izomerősítés, terhelt helyzetben boltozatok korrigálása,propriocepció fejlesztése és sportspecifikus terápia alkalmazása. Hatékony kiegészítő kezelés lehet a tape kezelés és az izompólya nyújtása is, amely a kis izmok és a lábszár izmok keringésének javításával realizálhatja a megfelelőstatikát.
Csonthártya gyulladása
Legtöbbször sportolókat érinti. Tünete a folyamatosan fennálló csontfájdalom, amely megnehezít minden mozgást, mivel az izmok a csonthártyánál tapadnak, illetve erednek a csontokon, így minden összehúzódásukkal irritálják a gyulladt területet. Kezdeti stádiumában szinte észre sem vesszük, izomlázhoz hasonló érzésünk van, de a további terheléstől fokozódik a panasz. Duzzanat alakul ki,gyakran bevérzéssel párosulva, erőteljes, szúró fájdalommal, ami mozgás hatására fokozódik.
Feladat:
Pihentetés, jegelés, polcolás. Megelőzni a helyes bemelegítéssel, kényelmes lábbelivel és a megfelelő izomlazítással lehet. Keringésjavítás céljából tapet helyezhetünk fel, ami segítheti a gyorsabb regenerációt.