BETELT A POHÁR!
Kedves Olvasó!
Mielőtt ezt a cikket olvasod, szeretném elmondani, hogy:
Amennyiben nem szeretsz sokat olvasni, görgess és lent találod az üzenetet!
Tisztelet a KIVÉTELNEK, mert vannak!
Nem a vita indítása a cél, hanem felhívni a figyelmet arra, hogy nagyon komoly gondok vannak, amiket ahelyett, hogy ignorálunk, meg kell oldanunk!
A Gyógytornászda csapatában nagyon hiszünk a csapatmunkában, nemcsak házon belül, hanem a különböző szakmacsoportok között is!
☝️EGYÜTT, HATÉKONYABBAK lehetünk❗
❗A CÉL KÖZÖS❗
1. A probléma
Napi szinten foglalkozunk utánpótlás korú sportolók rehabilitációjával. Évek óta látjuk azt, hogy a gyerekek terhelése aránytalanul nő.
Az iskolai terhek mellett, a délutáni időszakot kitöltő sporttevékenység mennyisége és a terhelés is folyamatosan emelkedik, sokszor ezzel nincs összhangban a minőség javulása is. Persze, felgyorsult a világ és sok területen el vagyunk maradva, emiatt sokan szeretnék kihozni a legtöbbet a gyerekekből. Ezzel mi is így vagyunk!
☝️De nem mindegy a HOGYAN!
Sajnos nagyon sokszor találkozom edzői túlkapással, amely a sérülések /fajdalmak kezelését illeti, illetve a fokozatos terhelés felépítésével kapcsolatos.
Az esettanulmány is, amiről írok, ezt a problémát vázolja fel!
2. Az eset
A hét elején történt Velem egy olyan ESET, ahol egy komoly visszaigazolást kaptam arról, hogy bizonyos szakemberek nem tisztelik a másik munkáját és kompetenciáját!
Ez a kompetencia dolog egy állandó vitatéma, de azt hiszem a jelen esetben nem is kérdés, hogy kinek mi a hátára.
1 hete, egy 12 éves sportoló jött Hozzánk, akinek 8 nappal korábban volt egy bokaficama.
Hosszú ideje kezeljük már, van amikor a panaszai miatt, van amikor a PREVENCIÓ jegyében. (már ez is ritka, hogy akkor is jár Hozzánk utánpótlás korban valaki, ha nincs tünete!)
Az állapotfelmérésen már jelezte, hogy az edzője nem engedte, hogy a sérülést követően kimaradjon az edzésekből annak ellenére, hogy a gyermeknek álló pozícióban is fájdalmai voltak ( VAS 8/10), mert az edző szerint nem volt duzzanat a bokáján, akkor pedig mehet az edzés.
A sérülést követően voltak traumatológián, ahol a röntgen negatív lett, de az Ultrahang felvételen nem tudták kizárni a szalagok sérülését, a felszaporodott folyadék mennyisége miatt sem. Orvosi javaslatra a gyógytorna kezelés megkezdhető volt.
A mozgásszervi vizsgálatok után, megkezeltük, elláttuk feladatokkal, Kinesio tapet kapott, hogy biztosítsuk a sérült ízület stabilitását és abban maradtunk, hogy mindenképpen menjen az edzésre azért, hogy az edzője is lássa, hogy dolgozik a rehabilitációján, de dinamikus mozgásokban semmiképp nem vehet részt, mert duzzadt a lába, fájdalmas és instabil!
Írtunk egy levelet az edzőnek (mert hiszünk a tiszta és korrekt kommunikációban, így ezt minden olyan esetben meg szoktuk tenni, amikor fontos, hogy a terhelés minimálisra csökkenjen), könnyen érthetően, a tényekre támaszkodva, az orvosi lelettel alátámasztva a kezelésünket és a terápiás programot és megkértem az együttműködésre!
Mivel közös a célunk - hogy a gyermek minél hamarabb teljes terheléssel vehessen részt az edzéseken- kértem, hogy ne terhelje a gyereket, ne legyenek dinamikus mozgások, landolás, oldal irányban sem terhelhet, de adunk Neki gyakorlatokat, amiket az edzés idejében végezhet és minden kontroll után tájékoztatjuk, hogy hol tartunk és ők mivel tudnak dolgozni, ami a rehabilitáció adott fázisában lehetséges!
Egy hét múlva került sor kontrollra, ahol a gyermek elmesélte, hogy az edző elolvasta a levelemet, széttépte és közölte, hogy 1 hétig nem kell ugrania (természetesen minden mást teljes terheléssel kell csinálnia), de a következő héten már az ugrás is kötelező.
(Tehát nem hagyta ki az akut boka sérülést követően a dinamikus terhelésből, vagy az oldal irányú mozogásokból a gyermeket! ) Így a kontrollra is duzzadt bokával érkezett a sportoló, a boka környéke még mindig fájdalmas volt járásnál is.
Itt jutunk el a cikkem fő témájához, ami rögtön egy kérdés:
Hogy történhet meg az, hogy egy EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBER szakvéleményét, jelen esetben az orvosét (aki gyógytornát írt ki) és a gyógytornászét (aki a dinamikus terhelés redukálását és az oldalirányú mozgások időszakos elhagyását kéri) egy edző felülbírálja??????
Aki járt már Nálunk, az tudja, hogy soha senkit nem tiltunk le a mozgásról addig, amíg az nem fokozhatja a panaszokat vagy nem okoz egészségkárosodást!
Amennyiben egy trauma kapcsán, sérül egy szövet, ami duzzanatot és fájdalmat is okoz, a hétköznapi mozgásokra, ott a teljes testsúllyal végzett dinamikus terhelés EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ!
3. AZ ÜZENET(EK)
Egy utánpótlás korú sportoló esetén, ha ezt nem vesszük figyelembe és tovább terheljük, akkor NEM LESZ BELŐLE FELNŐTT SPORTOLÓ!!!
A MI célunk az és arra esküdtünk fel, hogy ha az anatómiai felépítéshez képest eltérések alakulnak ki az emberi testben, akkor azt a legjobb tudásunk szerint kezeljük és igyekszünk olyan ingereket adni, amikkel a megfelelő irányban hatunk a testre!
Azzal, hogy a gyermekkoromat végig sportoltam, és nem kevés sérülésem volt, tudom mit jelent gyermekként kimaradni abból a mozgásból, amit a legjobban szeretek, vagy a barátoktól távol lenni, lemaradni egy meccsről, vagy egy bajnokságról.
Talán az, hogy máshogy gondolkozom a sportolók rehabilitációjáról ennek is köszönhető.
De nem vagyok hajlandó partnerként részt venni abban, ami a sportoló állapotának árthat.
Ha sérülten, fájdalmakkal dolgoztatunk egy sportolót, akkor a panaszai krónikussá válhatnak, kompenzálni fog és további eltérések alakulhatnak ki az izomzatában, ízületeiben, amely hosszú távon további problémákat szülhet!
☝️Nem lehet olyan, hogy sérülést/traumát követően nem megyünk orvoshoz
Senkinek nincs Röntgen vagy ultrahang látása, így kívülről nem tudjuk megállapítani, hogy mi sérült
☝️Nincs olyan, hogy sérült valami, fáj valami és nem konzultálunk egy ORVOSSAL ÉS GYÓGYTORNÁSSZAL
Sok esetben vannak az ember körül tanácsadók, de hiába is fájt már mindenkinek a dereka, annak a hátterében számtalan ok állhat. Ahogy nem ugyanúgy élünk percről percre, nem ugyanazok az ingerek érnek, így nem feltétlenül ugyanaz segít, mint a másik embernek, aki vizsgálat nélkül, nem szakemberként tanácsot ad!
☝️Nincs olyan, hogy "volt egy sérülésem és azzal nem jártam gyógytornásznál, mielőtt újra folytattam a sportot, vagy a hétköznapi mozgásaimat"
Ha sérül egy szövet, akkor a sérülést követően az idegrendszerünk elindít olyan folyamatokat, amelyek védik az adott szövetet, hogy jobban tudjon regenerálódni. De ezek sokszor olyan megváltozott pozíciót generálnak, amelyek kapcsán az ízületet más tengely mentén kezdjük terhelni, gondoljunk egy boka-, vagy térd sérülését követő sántításról. Ez egy megváltozott mozgási mintát eredményez, amiben az izmok is másképp dolgoznak, az ízület mozgástartománya is megváltozik. Ha nem fordítunk hangsúlyt a rehabilitációra, akkor ezeknek a kompenzáló mozgásoknak a következményei kihatnak majd a sportmozgásokra is és nem fogjuk érteni, hogy miért görcsöl állandóan valamelyik izmunk, ami korábban sosem tette... REHABILITÁCIÓ NÉLKÜL, TOVÁBBI SÉRÜLÉSEKET GENERÁLHATUNK!
Kedves Edzők!
Óriási tisztelet azoknak, akik fejlesztik Magukat, vagy egy komoly sportkarrier után szeretnék átadni a tudást a fiatal nemzedéknek!
DE!
Azért, mert voltak panaszaid a karriered folyamán, vagy sérült valamelyik testrészed és jó esetben rehabilitációd is volt, attól még nem vagy egészségügyi szakember. Azért mert nézem az olimpiát, nem fogok edzési ötleteket és tippeket adni a pácienseimnek, mert nem vagyok SZAKEMBER ÉS NINCS KOMPETENCIÁM!
Figyeljetek a sportolók jelzéseire!
Sajnos régen azt tartották jó hitvallásnak, hogy akkor jó, ha fáj és egy sportolónak fájni kell!
A TUDOMÁNY fejlődik és a fájdalomnak tengernyi fajtáját lehet elkülöníteni és az izomlázból eredő fájdalom nagyon eltérő attól, amikor valakinek egy traumából adódó fájdalma van.
Ha fáj és terheljük, akkor kompenzálni fog, ha kompenzál, akkor nem tudja azt a sporttechnikát kivitelezni, amit szeretnénk, hiszen megváltozott a mozgása a fájdalom miatt. Ekkor már borul a kártyavár, hiszen ha a technika nem a legjobb, akkor a hatékonyság is csökken, vele a teljesítmény és így veszítünk el egy tehetséget a felnőtt karrier előtt!
- Ha valaki sérült, nem haszontalan! Sok esetben olyan dolgokra is fény derül egy, sérülés kapcsán, amelyekkel jelentősen javítani tudjuk a sportoló teljesítményét!
- Konzultáljunk, küldjük el egészségügyi szakemberhez a versenyzőnket, aki egy vizsgálat után meg tudja mondani, hogy miket végezhet, miket nem, dolgozzunk össze!!!
- Ha nem bízunk a sportolóban(sokszor a kamaszokkal nem könnyű), akkor legyen része az edzésnek, végezze ott a rehabilitációs feladatait, így szemmel lehet tartani!
- Ne terrorizáljuk a gyereket azzal, hogy mi történik, ha az edzésen vagy versenyen a sérülése miatt nem vesz részt! Ha amiatt törne ketté egy karrier, mert valaki nem vett részt egy versenyen, pláne egy edzésen, akkor nagy a baj!!! Inkább támogassuk- hiszen van elég gondja, mert fáj, mert nehéz a gyógytorna, mert olyan dolgokat kérünk, amit korábban senki, nincs a társaival, nincs a versenyen- ezzel sokkal többet segíthetünk!
Kedves Szülők!
☝️Figyeljetek a gyermekeitek jelzéseire! Ha Ti nem veszitek észre, vagy nem halljátok meg, akkor más nehezen fogja!
☝️Nem normális, ha egy 13 éves gyereknek hónapokig vannak terhelésre jelentkező panaszai!
☝️Az sem normális, ha mindig ugyanaz az ízülete sérül!
☝️Nem fér bele, hogy egy banálisnak hitt boka rándulás után nem végzünk gyógytornát, rehabilitációt, a teljes sportterhelés előtt!
☝️Olyan sincs, hogy ha Anya és/vagy Apa lúdtalpas, vagy "görbe a háta", akkor a gyerek örökölte… NEM! Sajnos másolta azt a tartást, azt a mozgást, de ezekkel foglalkozni kell, irány az ortopédia és a témában szakértő gyógytornász!
A Szülők felelőssége az, hogy a gyermek problémáival foglalkozzanak!
Nem az edzőé, nem a klubbé, a Szülőé!
☝️EGYÜTT, HATÉKONYABBAK lehetünk❗
❗A CÉL KÖZÖS❗
Írta: Rajnay Kata